Csak a törvény betartása által csökkenthető a gazdátlan ebek száma

Az ember nem csak egy „házőrzőt” vagy „kapucsengőt” fogad örökbe vagy vásárol, ha ebet vesz maga mellé, hanem jó esetben hosszú évekre egy négylábú barátot is választ magának. Egy ilyen elköteleződés azonban számos kötelességet is hordoz magában, melyekről sajnos sokan hajlamosak elfelejtkezni.

Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosokat törvény kötelezi a rendszeres oltás biztosítására, a mikrochipes megjelölésre és a négylábúak ivartalanítására, ezekről a feladatokról legtöbben akarva-akaratlanul nem vesznek tudomást, és magát a kutyaelhagyást sem tekintik szabálysértésnek, legyen szó fajtatiszta vagy keverék, városi vagy falusi ebről. Ennek pedig óhatatlanul is a nem kívánt szaporulat az egyik kelletlen következménye, melyet a sokan sokféleképpen orvosolnak. Ki emberségesebben, ki kegyetlen módszereket választva.

Annak érdekében, hogy felhívja a kutyatartók figyelmét az ivartalanítás fontosságára, Domokos Bernadett helyi önkéntes nyílt levelet adott közzé. Az alábbiakban ezt közöljük:

„Nem lehet eleget hangsúlyozni a gazdás kutyák ivartalanításának és mikrochipelésének fontosságát.  Bármely igazi állatvédő és állatmentő, de egy magát egyszerűen csak állatszeretőnek valló személy is tudja, hogy e két legfontosabb törvény betartása az egyedüli módja a kóbor kutyák számának a csökkentésére.

Sajnos az állattartók többsége még mindig nem értesült ezekről a törvényekről, és azok is, akik tudnak a létezéséről, ignorálják ezek betartását, illetve egyszerűen nincs rá anyagi lehetőségük, hogy ivartalaníttassák és chipeltessék a kutyáikat.

Ezért lenne szükség nagyobb publicitásra ebben a témában… hónapokig ez kellene folyjon a csapból is, és akkor talán tudatosulna az emberekben ezek fontossága. Sokuknak akkor sem lenne rá pénze, viszont mint tudjuk, minden önkormányzatnak van lehetősége és joga elkülöníteni az éves büdzséjéből egy bizonyos összeget, a településükön lévő gazdátlan kutyák problémájának a megoldására. Esetleg ebből az összegből finanszírozhatnák az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek állatainak a sterilizálását és chippel való ellátását.

A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával tisztában vagyok, de őszintén érdekelne, hogy jelenleg mit tesznek a vidéki önkormányzatok a probléma kiküszöbölése érdekében?! Semmit? Tényleg kíváncsi vagyok! És arra is, hogy ez mennyire bizonyul hatékonynak!

Miért van évek óta az az érzésem, hogy az az érdekük egyeseknek, hogy NE csökkenjen a kóbor állatok száma?! És ha tévedek, és mégsem érdekek állnak a háttérben, miért nem tartják fontosnak hogy változtatásokat vezessenek be azok akik ezt megtehetnék?! Miért nem nyújtanak konkrét segítséget a hatóságok a törvények ismertetésében és betartatásában?! Miért csak egy-két eszement állatmentőnek fontos ez a téma, ez a probléma és ennek hatékony és humánus megoldása?!

Kérdezem én, 2020 májusában hol tart az állatvédelem Szatmár megyében? És választ várok a témában kompetens személyektől.”